David Boreanaz nem szokott annyit gondolkodni, tűnödni az élet dolgain, mint Angel. Szerinte ez időpocsékolás lenne, amely időt szerinte sokkal jobban is el lehetne tölteni – például evéssel - mondja el mindezt Honie Stevens-nek.

Van egy mondat a „Véres Valentin” című filmben, mely David Boreanaz karakterére reagálva így hangzik: „Ő nem egy angyal.” Boreanaz, aki most a film videómegjelenését promotálja – nevet a megemlítésen, és nem hiszi, hogy szándékos volt a poén. (a filmet egyébként az „Angel” első és második szezonja között vették fel.): „Ez csak úgy belekerült a filmbe. Mindenkinek tetszett, a közönség jól reagálta le. Nem tudtam semmit csinálni vele...”

Akárhogyan is, a mondat valóban igaz Boreanaz karakterére a „Véres Valentin”-ben. Tényleg nem egy angyal. Boreanaz saját szavaival viszont a lélekkel megátkozott vámpír „egy valóban nem egy könnyen felengedő típus, és túl sokat foglalkozik a saját problémáival. Gondolok itt arra, hogy elátkoztál a cigányok, miután vámpírrá tették. Volt gonosz, szenvedő és megkínzott lény is. Egy igazán bús valaki, de egyben mégis valaki, aki szereti azt csinálni, amit az elmélkedések között csinál.

Ami pedig jól mutatja azt, hogy hogy látja saját magát. „Én egy eleven, néha gúnyos, spontán ember vagyok. Nagyon nyitott, és könnyen sebezhető. És néha egy kicsit fejvesztett: beütöm a buksim, elejtek dolgokat, nekimegyek falaknak, elvesztem a kulcsaim... Szóval én semmiképpen sem ez a sötét, sokat gondolkodó fickó vagyok.”

De egyben saját magát sem csapja be. Miközben nem éppen az élvezetek hajszolója – nagyon komolyan veszi a munkáját – a philadelphiai születésű Boreanaz úgy tűnik csak azért jött Californiába, hogy bebizonyítsa, el tud szakadni a gyökerektől. Elevenen, néha egy kicsit bambán beszél szinte bármiről... lányokról, kajáról, a fociról. De amikor a filozófiára terelődik a beszélgetés, a Dalai Lámát említi példaképnek: „Ő egy boldog fickó.”

Habár Angelnek távol kell maradnia a naptól, semmi kétség nem fér hozzá, hogy David imádja a californiai klímát és életstílust. Azaz, hogy például egy modellt vett el. De mit is árul el ez pontosan?

A szerencsés kiválasztott Jamie Bergman. „Ő volt a Szent Pauli sörlány, a Playboy magazin playmateje, és jó néhány filmet is csinált, mint az „Armageddon”, vagy az „Any Given Sunday and Daybreak” – mondja Boreanaz férfiúi büszkeséggel.

Boreanaz egy hegytetőn kérte meg a kezét egy viharos románc után. Ez nem az első házassága, két évig volt Ingrid Quinn férje, egy szociális munkásé, aki most íróként tevékenykedik. A tapasztalat pedig biztos nem csak jó élményeket szerzett neki a házasságról.

„A házasság egy kíméletlen szokás” – mondja. „Két ember szerelme erősebb, mint... Rosszul csináltam. Ezért égtem le. De szoros kapcsolatban élni fontos számomra.”

Szóval mit is keres egy nőben? „A humort. Az olyan fajta nőket szeretem, akik tudnak saját magukon nevetni. És akik tiszták és jó illatuk van. Legyen kiváló, és szexi járása. Sokat megtudhatsz róla a járása alapján.”

Jamie még igencsak szinészi karrierje elején van, próbálja megtalálni az áttörést jelentő szerepet. Addig is legalább Boreanaz adhat neki egy jó pár kőkemény munkával és szenvedéssel megszerzett tapasztalatot. Bár őt közel sem úgy fedezték fel, mint újdonsült férjét. „Egy színész menedzsere figyelt fel rám, miközben a kutyámat sétáltattam, és elvitt Joss Whedon egy szereplőválogatására” – meséli. „Szóval én így találtam menedzsert. Nagyon szerencsés voltam.” Amíg színészi önéletrajza fölöttéb hiányos volt, legnagyobb sikere az volt, hogy eljátszhatta Kelly Bundy barátját, a „Rém rendes család” egyik epizódjában. Volt jó pár szerepe, amiket észre sem lehetett venni olyan filmekben, mint az „Aspen Extreme”, vagy a „Best of Best 2”. Irónikus, de épp mielőtt csatlakozott volna a Buffy szereplőgárdájához, egy vámpír áldozatát kellett eljátszani egy rövid moziban, melynek „A Bizarre Pair of Shorts” volt a címe.

Mindeközben – hogy az albérletet fizetni tudja – jó néhány „el tudtam volna képzeni jobb” típusú mukát vállalt el.

„Volt egy időszak az életemben, amikor kocsikat kellett leparkolnom, és azt kérdeztem magamtól: ’Mit is csinálok most itt?’. Kocsikat leparkolni borzasztó volt. Ez volt a legrosszabb munkám. Teljesen padlón voltam, és nagyon el voltam keseredve. De közben tanultam a szövegemet, melyeket a színházakban kellett elmondani. Azokat az időket végigélve nagyon sok mindent megtanultam magamról, és valahogy felnőttem. Találkoztam néhány érdekes emberrel. Visszatekintve azokra az időkre azt mondhatom: ’Ó, micsoda nehéz idők is voltak azok!’. Nem szeretnék visszamenni oda, de a távolból nézve megértem azokat az időket is. Most pedig örülhetek azoknak a dolgoknak, hisz ma itt vagyok, ahol.”

6 éve játssza már Angel karakterét, de nem fél a beskatulyázástól. És úgy gondolja, hogy kevés esély van a ’kiégésre’. „Angel személyisége változik. Sok fajta személy létezik benne, és mindegyik szeretem eljátszani. Ez megadja a lehetőséget, hogy valami újat létrehozzak, hagyjam felnőni, és aztán kifejlődni. Sokkal inkább ez történik, minthogy bármi is stagnálna, mert úgy gondolom nagyon sok irányba el lehet most menni Angellel.”

Természetesen van jó néhány bizarr dolog a harmadik szezonban, melynek segítségével színészi tehetségét újonnan és újonnan bemutathatja. Nem volt könnyű elszakadni a Buffytól, de azért vannak jó oldalai is: „Hiányzik, hogy nem dolgozhatok együtt Sarahval. Ő fantasztikus. Néha az intimebb jelenetek előtt hagymát ettünk, hogy a másikat felhúzzuk vele. Meg más undorítóbb kajákkal is harcoltunk egymással.”

Kaja... Úgy tűnik ez az egyik út Boreanaz szívéhez. Még amikor szülővárosáról, Philadelphiáról is kezd el beszélni, akkor is hamarosan ide köt ki: „Philadelphia, ez az otthonom. Hiányzik. Philadelphiának különleges helye van a szívemben. Ez az otthona a ’Philly Sajtos Steaknek’. Az a legjobb a világon.” Másik nagy kedvence az angol-süti. „Csipősek és ropogósak egyben. De imádom még a Barbequet és az olasz kajákat is.”

Így tehát nem meglepő, hogy amikor kedvenc tv műsorát kérdezik tőle, ezt válaszolja: „Imádok főzni Emerillel. Egy nagy Food-Channel rajongó vagyok.”

A TV világának szeretete talán apjától is örökölhetődött, aki időjárásjelentő egy amerikai csatornánál. Nem meteorológus, javítja gyorsan Boreanaz, hanem „elmondja, hogy milyen idő lesz.” Bár ő most a WPVI csatornánál dolgozik jó néhány éve, David apjának mukája jó néhány városnézési lehetőséget eredményezett, mialatt felnőtt. „Azt jelentette, hogy egyik munkától a másikig kellett mennie, és pedig mindig utaztam vele. Tudnom kellett, milyen a kinti világ, valahogy úgy, mint Angelnek.”

Annak ellenére, hogy most az ország másik részén él, Boreanaz még mindig nagyon sokat gondol édesapjára: „Ő olyan, mintha a legjobb barátom lenne. A család felé fordulok, és tudom, hogy honnan jöttem. Ők azok az emberek, akik azt látják bennem, ami valójában vagyok. Ez a nap végén nagyon fontos tud lenni.”

És még mindig vannak barátai Philadelphiába, akiket olyan gyakran látogat meg, amennyire csak tud. „Az a jó a régi barátokban, hogy pontosan ott találod meg őket, ahol előzőleg. És számomra valahol erről szól az élet. Ilyen egyszerű. Ha úgy nézed, hogy mi valójában, és nem úgy, hogy minek kéne lennie.”

Elfogadott egy főszerepet egy filmben. De miért pont a „Véres Valentin”-t választotta első filmjének?

„Azokért a csodalálos nőkért a filmben” – nevet. „És persze a kihívásért; eljátszani egy egyoldalú karaktert, kipróbálni mit tudunk csinálni vele. Hogyan tehetjük mássá és mássá? Vicces dolog volt csinálni. A film a megszállottságról és a bosszúról szól. Egy sportujságírót játszom, akinek a barátnőjét egy rosszfiú meg akarja ölni. Valami még a múltban történt az általános iskolában a barátokkal. Valami erőszakos. És valaki évekkel később bosszút szeretne állni.”

Úgy érzi, ez nem egy tipikus horrormozi. „Nem. Azért vonzott a szerep, mert ezek a karakterek már nem tinédzserek. Mindannyian fiatal felnőttek. Ez egy szexi, érett thriller – igazi élvezet volt forgatni a filmet. Szerintem azok akik szeretik az ilyenfajta horrorfilmeket, ezt is ugyanúgy fogják szeretni.”

A „Véres Valentin” Vancouveri forgatása adott egy másik lehetőséget is Boreanaznak, hogy egy másik kedvenc időtoltésének is hódolhasson. „Pontosan. Imádok vásárolni, és egy csomó időt töltöttem azzal, hogy Vanouver turkálóiban kutakodtam a 70-es és 80-as évek téli ruhái után. Emlékszem Jessica Capshaw [az egyik szereplője a „Véres Valentin”nek] azt mondta:
’Jézusom, te még nálam is roszabbul öltözöl Nem tudom fenntartani veled a lépést.’ Gondolom ez onnan jön, hogy két idősebb testvérrel nőttem fel. Az egyik [Bo Slavin] ruhastylist az Ally McBeal forgatásánál.”

Öltözködési szokásai teljesen mások, mint Angel fekete bőrviselete. „Pontosan. Világosabb és változatosabb. Akár rózsaszín inget is felveszek, amit másnak eszébe se jutna. Bár ahhoz épp nagyon rossz hangulatban kell lennem. A kék a kedvenc színem. Én a kényelmet tartom elsődlegesnek. Kint farmerben és pulóverben szeretek lenni. De amikor ki kell öltözni, akkor szeretem a 2 gombos öltönyöket, ropogós ingeket, és a nosztalgikus bohém viseletet. Nagyon szeretem a londoni stílust – mint pl.: Paul Smith. Vagy például Helmut Lang. Az izlésem nagyon kifinomult, de azért szeretem hozzáadni néha egy kis plusszt, ami lehet akár egy sál, vagy egy esőkabát is.”

Amit Boreanaz izlése nem tartalmaz: „Bármi ami viszketést okoz - mint a gyapjú. Az ingek fűzővel a hátukban. És a szoros ingeket sem. Néha az Angelben viselnem ilyen ingeket, és úgy nézek ki, mint egy „Tootsie Roll!” Utálom a garbókat is. Klausztrofóbiássá tesznek. Plussz, nagy nyakam is van.”

Ha megkérdezzük, ki tekint az öltözködési stílusban igazán nagy egyéniségnek, nem hezitál a válasszal: „Muhammad Ali. Mert Ő az, aki – egy fantasztikus sportoló és valaki valódi önbizalommal. Yul Brynner is óriási volt.”

És ha egy hölgy szeretné észrevetetni magát Boreanazzal, íme itt van mit szeret ő látni egy nőn: „Egészen a cipőknél kezdődik. Imádom, ha egy nő igazán szexi cipőt vesz fel. De a szandélokat is szeretem. A piros bőrkabátos nők is nagyon bejönnek. De ha egy nő egy kissé őrült nadrágot, sálat, pulóvert is visel – az is jöhet. És a köpenyet viselők sem utolsók.”

Következő filmjének forgatása alatt, minden valószínüség szerint több lehetősége volt öltözködésre, hiszen ez egy romantikus vígjáték: az I’m with Lucy. Boreanaz egyre inkább be tudja bizonyítani, hogy van lehetőség Angel karakterébe is humort vinni (ki felejthetné él azt a táncjelenetet a „SHE” című részből?), és nagyon örül, hogy végre egy vígjáték is jutott neki. Hozzáteszi, őt nagyon könnyű megnvetettni. „Nagyon sok minden képes rá. Bármiben találok humort. Akár egyedül vagyok egy szobában, mégis tudok nevetni. Unokahúgom – 7 éves – bármikor meg tud nevettetni. Ahogy édesapám is. Jamie úgyszintén. Unokaöcsém úgyszintén - 5 éves – képes megnvetettni. Nagyon vidám természetű. A gyerekek úgy általában viccesek. „D nagybácsinak„ hív, és ezen sokat tudok nevetni.”

Most hogy a mozis karrier is felszálló ágban van, örül, hogy a színészetre koncentrálhat. De szeretne-e a kamera mögé is kerülni, írni, vagy esetleg rendezni?

„Egy epizódot megírni nem.” – gondolja végig. „Esetleg rendezni.”

De a múltba visszatekintő jelenetek – melyek mostmár rendszeres részei a műsornak – kapcsán vannak ötletei, mit szeretne megcsinálni: „Szeretnék visszamenni a második világháborúba. Nagyon jó lenne. Imádnám csinálni.”

A legjobb dolog abban, hogy színész valaki – mondja – „Akcentusokban beszélni. Jól tudok dolgokat utánozni. Nagyon szeretem a New Yorki akcentust, és az angliai/londoni dialektust ... na meg a németet és az olaszt.” Talán észrevehető, hogy az ír hiányzik a listáról – pedig ezt kell legtöbbször használnia a sorozatban.

Ez az akcentusos dolog tipikusan Boreanaz. Ha arról kérdezik, hogy szeretne-e komolyabb szerepeket, nevetve válaszol: „Igen, mióta egy nagyon komoly fickó vagyok.. hah! Úgy tűnik, ez működik. A mozi és tv ugyanaz. Bemutatod mit tudsz. Megtanulod a szöveged. Nem töröd össze a bútorokat. És hazamész. Ez volt Spenser Tracey álláspontja.”

De ha azután érdeklődünk mely színészeket tartja a legjobbnak, igazi nehézsúlyúakat sorol fel: „Gary Oldman, Liam Neeson, Leonardo Di Caprio, Al Pacino, Gwyneth Paltrow, William Dafoe, Marlon Brando, Robert De Niro... és szeretnék együtt dolgozni egyszer Martin Scorsese-vel.”

Nem lehet nem szeretne Boreanazt ezért a „lesz ami lesz” életfelfogásért. Arra azért figyel, hogy egy nap ne arre kelljen felkelnie, hogy az egész hírnév és szerencse szertefoszlott, de nincsenek azért olyan tervei, hogy ő lesz a következő Kevin Spacey. „Nem az elismerésekre hajtok. Azt szeretném, ha majd egyszer visszanézek bármely munkámra, azt mondhassam, hogy ’igen, ezt is megcsináltam, és tanultam belőle.’ Ez lenne a végcél az életemben. Az célom, hogy felfedezhessek új dolgokat, és élvezzem az életet. Úgy tekintek a karrieremre és az életemre, mintegy folyamatra, mindannap.”